Jelenlegi hely

Unpublished

Korona és kard - Magyar mondák, cigány mesék

Lázár Ervin

Kötésmód:

Kötve

Oldalszám:

204 oldal

Kiadás dátuma:

2020

Olvasási idő:

5-6 óra

Kivonva a forgalomból

Bővebben...Adatok A szerzőről

Bővebben...

A tizenhat magyar monda és Ámi Lajos különleges cigány meséinek feldolgozása Lázár Ervin késői alkotói korszakának két gyöngyszeme, amelyek ezúttal egy kötetben jelennek meg Herbszt László összetéveszthetetlen stílusú rajzaival.
"A megőrzés és a múltba tekintés vezethette Lázár Ervint Ámi Lajos meséihez és a magyar mondákhoz is: emléket állítani egy nagyszerű mesélőnek úgy, hogy minél kevesebbet változtat a stílusán, és újramondani a magyar történelmet úgy, hogy az a mai generáció számára is élvezetes olvasmány legyen" - írja Pompor Zoltán gyermekirodalom-szakértő a kötet utószavában. A történetek motívumai pedig számos ponton összecsengenek egymással, így különösen izgalmas egymás után olvasni a mondákat és a meséket.

Adatok

Kötésmód:

Kötve

Oldalszám:

204 oldal

Kiadás dátuma:

2020

Méret:

24 x 17 cm

Könyv műfaj:

Önképzés

A szerzőről

Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt. 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig maradt: utána a Dunántúli Napló és a Jelenkor munkatársa lett. 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.). A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991–1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től). 2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.