Jelenlegi hely

Unpublished
Sárarany

Sárarany

Kötésmód: 
Kötve
Oldalszám: 
228
Kiadás dátuma: 
2012
Olvasási idő:
5-6 óra
A Sárarany cselekménye Kiskarán, egy kicsi alföldi faluban játszódik. A karaiak élete évszázadok óta változatlanul pereg: tavasztól őszig látástól vakulásig dolgoznak a földeken, télen pedig a külvilágtól...Bővebben >>
Kivonva a forgalomból

Bővebben...

A Sárarany cselekménye Kiskarán, egy kicsi alföldi faluban játszódik. A karaiak élete évszázadok óta változatlanul pereg: tavasztól őszig látástól vakulásig dolgoznak a földeken, télen pedig a külvilágtól elzártan, begubózva, fásultan morzsolgatják napjaikat. "Nem zúgolódnak, nem ijedeznek, nem sápítoznak", elfogadják, ami jön. Ezt az egyhangúságot forgatja fel a szép Turi Dani a különleges egyéniségével, szilaj természetével, nagyra törő vágyaival. Ő mer más lenni, mint a többiek. A faluban a házas embernek szerelem nélküli élet jut, ő nős ember létére is szabadon szeret. Dani a házassága révén a nincstelenségből vagyonos gazdává küzdötte föl magát, de még többet akar. Szűk neki a kiskarai határ, kevés a falu asszonya. Úrinőre veti a szemét és grófi földre vágyik...
Móricz-sorozatunknak a Sárarany a hetedik kötete. Szóló regény. Előző címeink: Rokonok, Légy jó mindhalálig, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Úri muri, Pillangó Kerek Ferkó.

 

Adatok

Kötésmód: 
Kötve
Oldalszám: 
228
Kiadás dátuma: 
2012
Méret: 
13 x 20
Könyv műfaj: 

A szerzőről

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2.– Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel. Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták. 1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett.

1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.

Kedvenc kategóriák

Cookies