Jelenlegi hely

Unpublished

A valóságban felébredni

Hamvas Béla

Kötésmód:

Kötve

Oldalszám:

333

Kiadás dátuma:

2020

Olvasási idő:

8-9 óra

Egy életút állomásai fotókban, írásokban, filmben elbeszélve. + DVD melléklet! - A nevezetes névtelen - dokumentumfilm Hamvas Béláról... „A személyiség titkát, egyedüliségét – mondja Bergyajev...Bővebben >>

Kivonva a forgalomból

Bővebben...Adatok A szerzőről

Bővebben...

Egy életút állomásai fotókban, írásokban, filmben elbeszélve.
+ DVD melléklet! - A nevezetes névtelen - dokumentumfilm Hamvas Béláról...

„A személyiség titkát, egyedüliségét – mondja Bergyajev –, senki sem értheti teljesen.
Az emberi személyiség sokkal titokzatosabb, mint maga a világ.” – S valóban, alig van megfoghatatlanabb, mint ez a pillanatban önmagára találó személyes konstelláció, ami egy emberi élet a maga legbensőbb rajzolatával, s amelyben gyakran a külső és nyilvános élettények látszólagos mindennapisága semmit nem sejtet a „belső tájak hallatlan változatosságából”. Van olyan – írja Hamvas Béla egy helyen –, akinek élete „magányosnak, csendesnek, eseménytelennek látszik, és sorsának vad kalandjai, szédítő veszélyei, keserű kísértései és feneketlen szakadékai nagyobbak, mint egy hódítóé, aki három világrészben járt és háromszáz csatában vett részt.”

Amit a jelen kötet megidézni kíván, épp a személyességnek e benső és rejtett „fénye és aurája”, s mindaz, ami benne egybegyűjtve megtalálható, valamiképp erről az elbeszélhetetlenről kíván szólni: kép, szó és film ebben a közelségben kísérli meg Hamvas Béla portréját megrajzolni, életének és művének állomásairól számot adni, megsejtetni és közelebb hozni azt, hogy ennek az útnak mennyi mindent, és milyen megfoghatatlan életet kellett megtartania és magában rejtenie.

Adatok

Kötésmód:

Kötve

Oldalszám:

333

Kiadás dátuma:

2020

Méret:

14 X21

Könyv műfaj:

HAMVAS BÉLA - Életmű

A szerzőről

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros.

A felvidéki Eperjesen, evangélikus lelkész, Hamvas József és Sedivy Jolán gyermekeként született. Pozsonyban nevelkedik, ahová mégszületésének évében költözik át a család. Édesapja az Evangélikus Lyceum magyar-német szakos tanára, ahol Hamvas Béla 1906-tól 1914-ig középiskoláit végzi. Érettségi után rövid nyugat-európai körutazást tett édesapjával, aztán 1915-ben önkéntes katonának jelentkezett. Édesapja 1919 novemberében megtagadta a csehszlovák hűségesküt, ezért a családot kiutasították Pozsonyból, és Budapestre költöztek. Hamvas Béla 1919 és 1923 között a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója, emellett zeneelméleti előadásokat látogatott, sőt alkalmi hallgatója volt az orvostudományi karnak is. 1919–20-ban jelennek meg első írásai a pozsonyi Tavasz folyóiratban, majd 1923-tól három évig újságíró a Budapesti Hírlapnál. Hamvas Béla 1927-ben a Fővárosi Közlöny szerkesztőségének munkatársa volt, majd 1928 és 1948 között könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban. Közben tanulmányokat, esszéket, kritikákat és recenziókat publikált.1928–29-ben született Ördöngösök című regénye. 1929–31 között készült a Nehéz nem szatírát írni című elbeszélésgyűjteménye. 1928-tól 1939-ig rendszeresen Dalmáciában, a tengerparton nyaralt– mindezen élményei átszüremlenek gondolkodásába, és megjelennek első jelentős szellemi ars poeticájában, a Magyar Hyperion leveleiben, továbbá A babérligetkönyv kötetcímmel összegyűjtött esszéiben. 1935-ben Kerényi Károly és Hamvas Béla alapították a Sziget-kört, a klasszikus görög hagyományból merítkező szellemi szövetséget. 1936–45 között Hamvas Béla az Esztétikai Társaság, 1940–1944 között a Magyar Társadalomtudományi Társulat tagja.

1937-ben kötött házasságot Kemény Katalin (1909–2004) írónő, művészettörténésszel, akivel a párkapcsolaton túl alkotói közösséget is megvalósított.

1940-1944: háromszor kap behívó parancsot. A háború alatt is fordít - Lao-ce, Böhme, Hérakleitosz, Kungfu-ce, Henoch műveit. Első esszékötete, A láthatatlan történet1943-ban jelenik meg. 1943 - 1944-ben megírja a Scientia Sacra c. nagyesszét, amely második írói korszakának megnyitója.A Hamvas házaspár megéli Budapest megszállását. A lakást bombatalálat éri (1945), könyvtára, kéziratai megsemmisülnek. 1948-ban Hamvas Bélát könyvtári állásából felfüggesztik és "b-listázzák" - ez a politikailag megbízhatatlanok belügyminisztériumi kategóriája. A b-listás csak a legalacsonyabb rendű munkákat vállalhatja. Minden publikációs és szerkesztői jogától megfosztják. 1951–64 között segédmukás ill. raktáros volt. 1959-1966 között megírja Patmosz c. háromkötetes esszégyűjteményét, az életmű utolsó periódusának főművét. Holott munkái többnyire csak illegálisan, kézirat formájában terjeszthetők, továbbra is ír, és írásai egyre népszerűbbé válnak. 1968. november 7-én, Budapesten halt meg agyvérzésben.

Munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség díjjal ismerték el.