Jelenlegi hely

Unpublished

Hannibál feltámasztása

Móra Ferenc

Oldalszám:

168 oldal

Kiadás dátuma:

2022

Olvasási idő:

4-5 óra

Kivonva a forgalomból

Bővebben...Adatok A szerzőről

Bővebben...

Móra Ferenc (1879-1934) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar írója, azt kevesen tudják róla, hogy muzeológusként is kimagasló életművet hagyott hátra.

A Hannibál feltámasztása című kisregényt 1924-ben írta, ám a megjelenésére egészen 1949-ig várni kellett. A Magyar Nemzet folytatásokban közölte, önálló kötetben pedig 1955-ben adták ki először. Egy évre rá mutatták be Fábri Zoltán a regényből készült, Hannibál tanár úr című nagy sikerű filmjét.

Ezek az előzmények, de a kétezres évek elején jókora meglepetésre bukkantak az irodalmárok!

Előkerült az eredeti kézirat, és kiderült: a kommunista korszak cenzorai jócskán megváltoztatták azt, néha éppen ellenkező értelműre. A helyreállított, cenzúrázatlan szöveget nyújtjuk át ebben a kötetben.

A vitriolos szatírában a klasszika-filológus tudós orosz hadifogságból tér haza a Trianon utáni Magyarországra, ahol rettegik a vörös forradalmat, megbélyegzik a zsidókat és hagymázas nemzeti mítoszok ködképével takarják el a valós társadalmi viszonyokat. Amikor a tanár új nézőpontból értékeli Hannibált és a barbárság győzelmét a műveltség felett, ügye országos botránnyá dagad, ünnepelnek az ostobaság és az előítéletek képviselői.

Adatok

Oldalszám:

168 oldal

Kiadás dátuma:

2022

Méret:

18 x 11 cm

Könyv műfaj:

Szépirodalom

A szerzőről

Móra Ferenc (1879. július 19. – 1934. február 8.) magyar író, újságíró és muzeológus volt.

Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz–természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. A nehéz körülmények miatt segédtanárként csak egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Később a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre, ahol 1913 és 1919 között a lap főszerkesztője volt. A Szegedi Napló az egyetlen hírlap volt, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Móra Ferenc a régészet területén is tevékenykedett, ásatásokat végzett, majd a múzeum igazgatója lett. Élete során számos tisztséget töltött be, és íróként is jelentős értéket képviselt. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának érzékeny ábrázolója volt.

Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg. Móra Ferenc hagyatéka méltán gazdag és maradandó a magyar irodalomban.