Jelenlegi hely

Unpublished

Magyar mondák - Hangoskönyv (CD)

Kiadás dátuma:

2013

Galkó Balázs előadásában A szerző a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel ebben a műben. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent...Bővebben >>

Kivonva a forgalomból

Bővebben...Adatok A szerzőről

Bővebben...

Galkó Balázs előadásában

A szerző a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel ebben a műben. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Mátyás királyról és másokról szóló jól ismert történeteket nemcsak újrameséli, hanem varázslatos írói világának részévé teszi: művészetének derűs, groteszk elemeit, eltéveszthetetlen stílusát megőrizve, valósággal újraalkotja azokat.

Tartalom:
-Isten kardja
-A vérszerződés
-A szentgalleni kaland
-Lehel kürtje
-Szent István koronája
-Zotmund
-Szent László legyőzi a tatárokat
-Kemény Simon
-Mátyást királlyá választják.
Teljes idő: 74 perc.

Adatok

Kiadás dátuma:

2013

Méret:

14 x 13

Könyv műfaj:

Hangoskönyvek

A szerzőről

Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt. 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig maradt: utána a Dunántúli Napló és a Jelenkor munkatársa lett. 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.). A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991–1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től). 2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.