Jelenlegi hely

Unpublished

A rózsa neve

Umberto Eco

Kötésmód:

Kötve

Oldalszám:

748

Kiadás dátuma:

2012

Olvasási idő:

18-19 óra

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikere! Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regény... Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? "A rózsa neve" nem volna tisztességes krimi, ha...Bővebben >>

Kivonva a forgalomból

Bővebben...Adatok A szerzőről

Bővebben...

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikere!

Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regény... Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? "A rózsa neve" nem volna tisztességes krimi, ha Ön a regény végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el a még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. "Ki a tettes?" A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út, és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a "tettesig" sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk.

Adatok

Kötésmód:

Kötve

Oldalszám:

748

Kiadás dátuma:

2012

Méret:

21 x 13 cm

Könyv műfaj:

Szépirodalom

A szerzőről

Umberto Eco (Alessandria, 1932. január 5. – Milánó, 2016. február 19.) olasz író, szemiotikus, irodalomkritikus és filozófus, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere.

Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, melynek megalapításáról szeretetteljesen mesél Baudolino (2000) című regényében. Itt töltött gyermekéveit meséli el alteregója, a naiv-cinikus kiadói szerkesztő Jacopo Belbo írásain és emlékezésein keresztül A Foucault-inga (1988) c. regényében. Édesapja azt szerette volna, ha ügyvéd lesz a fiából, de ő inkább a Torinói Egyetem irodalom és középkori filozófia szakát választotta. Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte, 1954-ben Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinói egyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken: Torinóban, Milánóban és Bolognában, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál (1959–1975).

Ismertséget A rózsa neve (1980) c. regényével tett szert. A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit következő regénye, A Foucault-inga (1988) előtt. A tegnap szigete (1994) már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, briliánsan véghez vitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból. A Baudolino (2000) egy kedves-ravasz pikareszk regény egy nagyotmondó fraschetai fiúról, akit Barbarossa Frigyes magához vesz, kitaníttat. Rafinált narratíva és elbeszélői egyszerűség jellemzi a regényt. Amilyen nehezen olvasható A tegnap szigete vagy A Foucault-inga, olyan olvasmányos és szórakoztató a Baudolino.