Jelenlegi hely

A szemlélők

A szemlélők

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
280
Kiadás dátuma: 
2017
Olvasási idő:
6-7 óra
Egy meg nem nevezett nyugat-európai ország diplomatáját hazarendelik állomáshelyéről, egy kicsi, kelet-európai országból. Otthon fegyelmi bizottság elé kell állnia botrányos viselkedése miatt: megvert és lerugdosott a lépcsőn egy újságírót. Vajon mi késztette erre az önmaga számára is érthetetlen indulatkitörésre Rolandot, a diplomatacsalád...Bővebben >>
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap
- 13%

Bővebben...

Egy meg nem nevezett nyugat-európai ország diplomatáját hazarendelik állomáshelyéről, egy kicsi, kelet-európai országból. Otthon fegyelmi bizottság elé kell állnia botrányos viselkedése miatt: megvert és lerugdosott a lépcsőn egy újságírót.

Vajon mi késztette erre az önmaga számára is érthetetlen indulatkitörésre Rolandot, a diplomatacsalád legifjabb tagját? Pedig őt arra „idomították”, hogy semleges, szenvtelen szemlélője legyen a világnak és az életnek. A saját életének is. Ám történhetnek olyan események, amelyek a szemlélőket is kibillentik egyensúlyukból. Roland Anna szerelmétől várja a megváltást, azt, hogy összefoltozza szétszakadt világát. Csakhogy Anna is meghasonlott önmagával, az ő világa is kettéhasadt, amikor haza kellett térnie egy olyan országba, ahol akár börtönbe vethetik vagy ki is végezhetik a polgárokat.

Két történet, két világ, két értékrend. Összeférhet-e a kettő? Szerethetik-e egymást azok, akik nem tartoznak össze, mert a sors, a történelem áthidalhatatlan szakadékot vájt közéjük?

A szemlélők a szeretet regénye. A férfi és nő közötti szerelemé, a felebaráti szereteté, a hazaszereteté. Mindenfajta lehetséges és lehetetlen szereteté.

Adatok

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
280
Kiadás dátuma: 
2017

A szerzőről

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például A Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.

2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.

Kedvenc kategóriák

Cookies